MTK legendárium | 231. rész

Az MTK-alapító, Szekrényessy Kálmán élete. 14. rész.

Az MTK-alapító gyermekkorában sokat tartózkodott a Császár malmok szomszédságában lévő ún. Császár fürdőben, mely akkoriban, atyja bérleménye idején élte virágkorát, országos hírnévre téve szert. Kálmán, itt a Császárfürdőben ugyancsak kedvére úszhatott, különösen a nagyközönség távozása után. Egyébiránt a Császárfürdői bálok jelentették az 1850-es és 60-as évek idején a bezáratott Pesti Kaszinó hiányában a polgári társasélet pótlását, mellyel Szekrényessy József, Széchenyi nyomdokain kívánt haladni. Kálmán gyermekségének kiemelkedő élményei köthetők a Császárfürdői bálokhoz, melyről gróf Vay Sándor több munkájában számolt be:

„A régi pestiek közül csak azok jártak nyaralni, akiknek otthon a falujokban, volt jó ócska módi, oszlopos, tornáczos kúriájuk. Miután egy csomó intelligens ember maradt a városban vagy legalább is nagyon közel hozzá, tömérdek volt a nyári mulattság és bál.

A nyári bálok fénypontja mindazonáltal az 50-es évekre esik és a leghíresebbek voltak ennek a tizednek az elején a Császárfürdői bálok. A politikai élet teljesen pangott. Tetszhalott volt a nemzet, társadalmi téren kellett fölébreszteni, nehogy véglegessé váljon ez a lethargia. Hervadhatatlan érdemeket szerzett ebben Szekrényessy József, aki azokban a szomorú időkben a Császár - és Rudas fürdőt bérelte. Szekrényessy, aki hosszú éveken keresztül gazdája volt a Nemzeti Kaszinónak, meghitt embere az 1848 előtt is már szerepet játszott Széchenyi Istvánnak, Dessewffy Emilnek, széles ismeretségi körét kitűnően érvényesítette társadalmi úton. Télen az Úri utczai...házban lévő szalonjában gyűjtötte össze az itthon levő jeleseket, nyáron pedig a Császár-fürdő platánjai alatt.

A platánok! Minden vidéki leány vágyainak ez volt akkor az utópiája és kalásztermő Alföldünk, az erdős, lankás Cserhát, a kincses hegyoldallal dicsekvő Felvidék, csakúgy ontotta a gentryt, amely a medárdusi vásárra mind tömegesen jött föl nyaralni, persze a Császárfürdőbe.

Nem is volt sikkes gavallér, aki nem itt rendezte a bálokat, és Hölgyfutárt rongygyá tépték a kisasszonyok, úgy kapkodták egymás kezéből, hogy a báli referádákat olvassák. Pompás bálok voltak ezek, fényes elite-mulatságok.”

Szekrényessy Kálmán kisdiák korára esnek ezek a híres báli események, melyen gyermekként otthonosan vett részt. Kiemelkedő eseménye volt ezen rendezvényeknek nyaranta az Anna-bál. az MTK-alapító Szekrényessy a szemtanú hitelességével számol erről be:

„A Császárfürdőt édesatyám kiragadta előző elhagyatottságából és a nemzeti társadalom előkelő tagjainak érdekes mindennapi találkozó helyévé fejlesztette. Akkor a „nagy gyógyudvar” még nem volt a jelenlegi vendéglőhelyiség által beépítve és így sokkal több hely kínálkozott a kitűnő czigányzene mellett sétálva társalgóknak, kik között nyáron délelőtt 12-1 óra tájt a nemzeti törekvések vezérei közül többeket nap-nap mellett láthattunk. Például a vértanú gróf Batthyány Lajos miniszterelnök apósa: gróf Zichy Károly rendesen látható volt a „platánok” alatt, s a leggazdagabb főurak közül számosan körülötte voltak. Az akkori írói- és hírlapíróvilágnak mondhatni összes számottevő tagja rendes alakjai voltak a platánok alatt délben sétáló előkelő közönségnek s elég gyakran a Nemzeti Színház elsőrendű tagjai is megjelentek (…) a sok fürdővendég még szeptember hónapban is alig-alig hagyott bérelhető lakást: ámde azért az Anna-bált évenkint megtartották, még pedig nem, mint a fürdőbálok legutolsóját, hanem mint középsőjét. Bájosabb, élvezetesebb látványt szinte bajos elképzelni, mint a minőt a „platánok alatti tánczvigalmak” nyújtottak. A Császárfürdő nagy gyógyudvarának közepén óriási deszkaállványt ácsoltak össze a melynek külső karfáit vörös, nehéz szövettel vonták be a kárpitosok.

A simára gyalult deszkapadlózat fénymázos talaján bizony elsiklott volna minden láb, mely nem szokott az előkelő parketthez. A rendes czigány-zenekar legtöbbször a híres Sárközy Ferenczé vagy Patikárus Ferkóé volt. Katonatiszt csupán a legislegritkább esetben jutott báli meghívóhoz, az illető kiváltságoltak rendesen lovassági tisztek és valamelyik mágnáscsalád fiai voltak. Az akkori legszebb, legjobb, legünnepeltebb tánczosnők közül még jól emlékszem Orczy Sarolta bárónőre, Beniczkyné Bajza Lenkére, aki akkor aratta első irodalmi babérait, Bertha Örzsikére, Párizsban élő híres zeneszerző honfitársunk: Bertha Sándor szép húgára, Frölich Irmára, gróf Batthyány Gézáné született Batthyány Emma grófnőre, az Almásy nővérekre, a kik közül az egyik báró Lipthayné, a másik néhai gróf Széchenyi Ödönné, a Bonyhády nővérekre, unokanénémre: Szekrényessy Paulinra stb. A platánok alatt tánczoló szép párok mindenképp tüntettek a nemzeti törekvés mellett. Noha akkor még elég sokan kénytelenek voltak németül vagy francziául társalogni, mert nem tudtak eléggé jól magyarul, szellemük azonban tősgyökeres magyar volt.”

A gyermek kedvelt tartózkodási helyei közé sorolható, az ugyancsak apja bérleményében álló Orczy kert, nagybátyja, Szekrényessy Endre promontori birtoka, illetve családi birtokuk Újpesten, melyről azonban később még részletesen is lesz szó.

Szekrényessy Kálmánnak a jelentősebb mágnás családokkal meglévő rokoni kapcsolatai révén már ifjú korában volt alkalma bemutatás nélkül fesztelenül részt venni az arisztokrácia báljain, mint például, Károlyi Gábor jóbarátja híres Egyetem utcai estélyein… 

Ezt olvastad már?